A teh�nnek n�gy l�ba van, viszonylag k�zel helyezkednek el egym�shoz, m�g

ar�nylag szimmetrikusak is. A teh�n szembõl �s h�tulr�l szimmetrikus a

legink�bb, jobbr�l illetve balr�l nem nagyon. Fel�lrõl �s alulr�l neh�z a

tehenet vizsg�lni, mert fentrõl r�eshet�nk, alulr�l meg r�nk l�phet.

2. A malac

A malac test�nek szimmetrikus vizsg�latakor hasonl� eredm�nyeket kapunk,

mint a teh�n eset�ben. A malacot azonban magasabb emberek fel�lrõl is

megn�zhetik, mert a malac egy alacsony �llat, �s �gy k�nnyebb a r�l�t�s. A

malac nem szokott teh�nre t�madni.

3. A s�ndiszn�

A s�ndiszn� nem �ll m�sb�l, mint val�sz�nûleg n�gy l�bb�l �s sz�r�t�sk�kbõl.

Az oroszl�nra �s a m�rges k�gy�ra csak akkor t�mad, amikor azok nem t�madnak

r�. Rendk�v�l �les fogai a sz�j�reg�tõl a vastagbel�ig tartanak.

4. A g�lya

A g�lya csõre nagyon hossz�, �s elb�r legal�bb 3 kil�grammot. Ezenk�v�l

piros sz�ne van. A kisbab�k ez�rt szeretik annyira a piros sz�nt. Ha a

kisbaba t�bb mint 3,5 kg akkor a g�lya vagy lezuhan, vagy lassan rep�l. Az

�reg g�ly�k lezuhannak.

5. A b�lna

A b�lna s�ket �llat, mert nem hal. Szereti a n�la nagyobb testû v�zi

l�nyeket. A b�lna ez�rt nem szeret senkit. Egy�bk�nt igen b�k�s �llat. Ha

volna keze �s l�ba, k�nnyebben tudna �szni.

6. A z�ld szemes ostoros

Az egyik z�ld szemes ostoros a Mars bolyg�r�l esett le a F�ldre. A Marson

puszt�kon �lt, kedvenc idõt�lt�se a lovagl�s volt. Ehhez kellett neki az

ostor. A z�ld szem meg adott volt.

7. A bog�r

A bog�r nem egy �llat, hanem sok kis apr� repkedõ �llat �sszefoglal� neve.

De mindegyik ugyanazt csin�lja. Ny�ron belerep�lnek a fagyinkba, t�len meg

megfagynak.

8. A m�rges k�gy�

A m�rges k�gy� nem is m�rges, csak valaki kital�lta. Val�j�ban sz�gyenlõs

ami�rt keze helyett l�ba nõtt ki. A l�bai nagyon cs�ny�k, ez�rt ink�bb

nappal visszah�zva tartja azokat. �gy futva nem tudja utol�rni �ldozat�t,

ink�bb beleharap egy j� nagyot.

9. A s�rk�ny

A s�rk�ny k�zeli rokona a halnak. Ezt testfel�p�t�s�k is bizony�tja, hiszen

vannak olyan s�rk�nyok, amelyek test�t pikkely bor�tja. Mivel a s�rk�ny

majdnem hal, a b�lna pedig egy�ltal�n nem, �gy biztosan �ll�thatjuk, hogy a

s�rk�ny �s a b�lna nem egy õstõl sz�rmazik.

1O. A majom

A majom �s az ember k�z�tt sokak szerint nagyon sok k�z�s von�s van. Ilyen

p�ld�ul, mindkettõnek f�ldig �r a l�ba, nem tudja saj�t f�l�t megharapni,

stb. A majom azonban k�l�nb�zik is az embertõl, hiszen az emberrel

ellent�tben nem csin�l f�l�slegesen h�lye dolgokat. Ez egy�bk�nt minden

�llatra vonatkozik.

11. A kolb�sz

Nem t�ved�s. A kolb�sz is egy �llat. A fizikai t�rv�nyeket figyelembe v�ve

nem is lehet m�s. Az anyag nem v�sz el csak �talakul. A kolb�sz alakj�b�l

nem lehet egy�rtelmûen meg�llap�tani, milyen �llatr�l van sz�, hiszen ilyen

form�ban az �llat nem mozog.

12. A galamb

A galamb nagyon �rt�kes �llat. Ellent�tben a t�bbi k�t�ltû �nekesmad�rral, a

galamb nem k�t�ltû �s nem �nekel. Viszont van feh�r sz�nû is, �s hangosan

tud b�gni.

13. A k�tp�pos teve

A k�tp�pos teve sok�ig nem is vette �szre, hogy k�t p�pja van, mert az elsõ

eltakarta a h�ts�t.

14. A zsir�f

A zsir�f abban a szerencs�s helyzetben van, hogy nem tudja leh�nyni mag�t,

mert a f�lig megem�sztett �tel a gravit�ci�s erõ miatt nem tud a has�b�l a

fej�ig eljutni a hossz� nyaka miatt. Sok r�szeg ember ez�rt szokta

ny�jtogatni a nyak�t (m�rmint a saj�tj�t).

15. A r�ka

A r�ka ravasz �llatnak van kiki�ltva, de val�j�ban egy rendes vad�sz 5OO

m�terrõl t�vcs�ves pusk�val sim�n agyonl�vi. Ilyenkor cseszheti a

ravaszs�g�t.

16. Az elef�nt

Az elef�ntok, ha arra ker�lne sor, hogy dolgozniuk kellene, biztosan

kihaln�nak. Egy�bk�nt meg nem. �s nem az�rt kicsi a farkuk, hogy meg

tudjanak fordulni a telefonf�lk�ben, hanem mert nagyon magasan van �s

kicsinek l�tjuk. Az elef�nt sem szimmetrikus oldalr�l.